Itt a tavasz! 4 diéta górcső alatt

 

Mindjárt itt a tavasz! Nehogy későn kapcsolj és csak” ápol és eltakar ruhákba” burkolózhass, mert rossz diétát választottál! Mi segítünk! Összeállításunkból megtudhatod, hogyan állítsd össze étrendedet ahhoz, hogy csökkentsd benne a szénhidrátokat, a nátriumot, a koleszterint és a glutént.

 

1. SZÉNHIDRÁTSZEGÉNY DIÉTA

Az összes tápanyag közül a szénhidrátok vannak leginkább hatással a vércukorra. Azonban, mivel a szénhidrátok jelentik a szervezet számára a legfőbb üzemanyagot, és mivel a legtöbb ételben megtalálhatók, teljes kizárásuk étrendünkből, nem csak nagyon nehéz, de nem is egészséges. A legáltalánosabb vélemény szerint egy szénhidrátszegény étel 30-45 gramm vagy annál kevesebb szénhidrátot tartalmaz.

sunday brunch corn1

Kiegyensúlyozott megközelítés

Általánosságban elmondható, hogy egy szénhidrát szegény étrend az olyan fehérjékre épül, mint a hal, a tojás vagy a szárnyas húsok, emellett pedig olyan zöldségekre, mint a paprika, hagyma, sárgarépa és zöldsaláták. Az extrém szénhidrátszegény étrendek kizárják a gabonaféléket, a babot, a gyümölcsöket, kenyereket, tésztákat, édességeket és az olyan keményítőtartalmú zöldségeket, mint a burgonya és a borsó. A legtöbb szakértő azonban egyetért abban, hogy a szénhidrátszegény étrend fenntartásához jóval inkább egy kiegyensúlyozott megközelítés kell, ami ha kisebb mennyiségben is, de minden ételcsoportból válogat. A szénhidrátszegény diéta egy átfogó kifejezés, amin érthetünk egy általános étrendet, valamint olyan közkedvelt fogyókúrákat, mint az Atkins vagy a South Beach. Már az jótékony hatással lehetnek egészségünkre és vércukorszintünkre, ha lecsökkentjük a szénhidráttartalmú ételek bevitelét, különös tekintettel az olyan ételekre, melyek hozzáadott cukrot tartalmaznak (például szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és sütemények), feltéve, hogy nem cseréljük a szénhidrátokat olyan ételekre, melyekben rengeteg nátrium (só) és magas telített zsírok vannak. Ha megpróbálnánk egzakt módon megfogalmazni a lényegét, akkor egy közepesen szénhidrátszegény étrend az, amiben a szénhidrátok az összes elfogyasztott kalória mennyiségének 40%-át teszik ki, illetve körülbelül 150 grammot egy napi 1500 kalóriás étrenden belül.

 

2. CSÖKKENTETT NÁTRIUM DIÉTA

 

Bár a legtöbb ember tisztában van a hipertenzió (magas vérnyomás) és a nátrium bevitel közötti összefüggéssel, egy átlagos felnőtt mégis 4000 mg nátriumot fogyaszt naponta, ami több mint kétszerese a javasolt mennyiségnek. Mielőtt azonban a konyhaszekrény mélyére süllyesztenénk el a sószórókat, jó tudni, hogy valójában ezért nem is az étkezőasztalnál felhasznált mennyiség a hibás, ami összesen 6%-át teszi ki az elfogyasztott mennyiségnek. 80%-a a bevitt nátriumnak olyan éttermi és feldolgozott ételekből származik, mint a mirelit pizza, hotdog, ételízesítők, konzervek és előre csomagolt rágcsálnivalók. Mivel ezeknél az ételeknél nehéz a nátrium mennyiséget kontrolálni, a legjobb, ha limitáljuk ezek fogyasztását vagy amikor lehet alacsony nátriumtartalmú vagy sózatlan változatot vásárolunk belőlük. A szervezetnek szüksége van nátriumra, hogy fenntarthassa a folyadékok sejtek közötti áramlását, ugyanakkor nem úgy „tervezték”, hogy képes legyen megszabadulni a feleslegtől, ezért fontos, hogy ne fogyasszunk túl sokat belőle. Szakértők szerint a lakosság felének, naponta maximum 1500 mg nátrium bevitele ajánlott, ami nagyjából egy fél teáskanál sónak felel meg.

breakfast-in-bed

Hanyagold az éttermi étkezéseket!

Érezted már egy éttermi vacsorát követően, hogy ujjaid duzzadtabbak voltak másnap reggel? Ha igen ez valószínűleg azért volt, mert túl sok nátriumot ettél. A híres BBQ oldalasban például 20,000 mg nátrium van, ami 10 teáskanál sónak felel meg. Miután elfogyasztottunk egy magas nátrium tartalmú ételt, kezünket és lábfejünket duzzadtnak érezhetjük az ödéma miatt – a folyadék felgyülemlése a testben a túlzott mennyiségű nátrium miatt –, ami a sejtek károsodását okozhatja. Egy magas nátriumtartalmú ételt ellenpontozhatunk alacsony sótartalmú, káliumban gazdag ételekkel, mint zsírszegény joghurt, gyümölcsök és zöldségek, sótlan magvak és diófélék, friss lazac vagy lepényhal. A káliumban gazdag ételek csökkenthetik a nátrium túladagolás hatását. Öt gombában ugyanannyi kálium van, mint egy kisebb banánban. Próbáljuk minél kevesebb sót használni, ízesítsük ételeinket néhány csepp frissen facsart citromlével, egy kis ecettel vagy friss fűszernövényekkel.

 

 

 

3. ALACSONY KOLESZTERIN DIÉTA

 

A magas koleszterinszint oka lehet a túlsúly, a mozgásszegény élet, a telített zsírokat tartalmazó ételek fogyasztása, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, genetikai adottság vagy a kor. Kutatások bizonyítják, hogy a leghatásosabb terápia az életmódváltás, koleszterincsökkentő gyógyszer, ún. sztatinok szedése mellett. Naponta egy csészényi szójabab elfogyasztása 5 százalékkal csökkenti az LDL koleszterint (a „rossz koleszterint”), de ugyanilyen hatása van a szójatejnek, illetve a tofunak is. A szójatermékek alacsony zsírtartalmú, nem állati eredetű fehérjeforrások. A vízben oldódó rost egy olyan gélszerű anyag, ami segít megelőzni, hogy a koleszterin felszívódjon a vérerekben. Megtalálható a zabban, a gyümölcsökben, zöldségekben és minden fajta babban. Tanulmányok alátámasztották, hogy az alacsony koleszterin diéta 20%-kal csökkentheti az LDL-t, vagyis a rossz koleszterint.

hangulat_04_T6949401M3V10

HÚSMENTES HÉTFŐ

Az első világháború alatt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti hatóság arra biztatta a családokat, hogy csökkentsék az alapélelmiszerek fogyasztását, ezzel is elősegítve a háborús erőfeszítéseket. Bevezették a húsmentes hétfőket, és a kezdeményezéshez több mint 10 millió család csatlakozott. Az elmúlt években újra felmerült a húsmentes hétfő gondolata, és nem csak Amerikában! Tegyen ön is egészségéért és az éghajlat-védelemért, csatlakozzon ön is a nemzetközi kezdeményezéshez, melyet olyan sztárok támogatnak, mint Paul McCartney!

 

Az alacsony koleszterin diéta nem azt jelenti, hogy teljes mértékben ki kell zárnunk a hús és szárnyasok fogyasztását, ahogy azt egy vegetáriánus étrend előírná, csupán azok lecsökkentésére irányul. Gyakori félreértés, hogy az olyan ételek, melyek élelmi koleszterint tartalmaznak (mint a marhahús, tojás és más állati eredetű ételek) felelősek a magas koleszterinszintért. Valójában a telített zsírok és transzzsírok azok, amik a leginkább befolyásolják a vér koleszterin szintjét. A legjobb étrend a koleszterin csökkentéséhez, ha kevesebb olyan ételt fogyasztunk, amiben egyaránt magas telített zsírok és koleszterin van, mint például a vaj, sajtok, tejszín, fagylalt, szalonna, bőrös csirke, emellett pedig egészséges mennyiségnyit eszünk diófélékből, teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségekből, halból és sovány húsokból.

hangulat_03_M4612M3V69

 

 

4. GLUTÉNMENTES DIÉTA

 

A gluténmentes diéta a cöliákia, hétköznapi nevén „lisztérzékenység” – a vékonybél felszívódási zavarhoz vezető megbetegedés – egyetlen elfogadott kezelése. A gluténmentes diétát ugyancsak előírhatják azoknak, akiknél gabonaallergiára vagy glutén-intoleranciára utaló tünetek jelentkeznek. Fontos, hogy ne próbáljuk meg magunkat diagnosztizálni, hanem keressünk fel szakembert, ha valamelyik betegség gyanúja felmerül bennünk. A tünetek lehetnek, görcs, hasmenés, puffadás, fáradtság, de ugyancsak megjelenhetnek kiütések és neurológia problémák is. Fontos, hogy mielőtt felkeresünk egy szakrendelést, ne kezdjünk bele gluténmentes diétába, mert a teszt hamis negatív eredményt mutathat.

 

Mi is az a glutén?  A glutén egy fehérje, ami olyan ételekben található meg, mint a búza, árpa, maláta és rozs, tritikálé. Ez adja a kelt tészta rugalmasságát, a szószok sűrűségét.

Az autóimmun pajzsmirigy betegségben szenvedők valamint az 1-es típusú cukorbetegnél nagyobb az esélye kialakulásának. A legfrissebb adatok szerint Európában a felnőttek és gyermekek kb. 1%-a lisztérzékeny. A gyakoriság életkor szerint nagyon változó, bárkit érinthet.

 

DIVAT VS. ELŐÍRT

Bár az elmúlt években rengeteg gluténmentes termék került a boltok polcaira, a gluténmentes diéta nem egy múló egészségőrület vagy trendi étrend. A búza, rozs és árpa kizárása valakinek az étrendjéből egészségügyi szükséglet a lisztérzékeny embereknek – és hatalmas önfegyelmet igényel!