A párizsi nő eleganciájának titkai

 

A divat arra való, hogy szórakoztasson bennünket – állítja Inès de la Fressange, a francia elegancia ikonikus alakja, szellemes stíluskalauzában. A Párizsi sikk igazi mentőöv; segítségével könnyedén fennmaradhatunk a divatirányzatok és stílusok kavargó áradatának felszínén, mert egyszerre megbízható, kézre álló és magától értetődően könnyű.

A beszélő modell

“Nem kell feltétlenül Párizsban születnünk ahhoz, hogy hamisítatlan párizsi stílusunk legyen”– indítja könyvét Inès de la Fressange. De mi az, hogy párizsi stílus? És ki az az Inès de la Fressange? A még ma is ragyogóan szép hajdani modell egykor a francia sikk és elegancia egyszemélyes megtestesítője volt. Az anyai ágon argentin származású, markáns arcvonásokkal rendelkező, nőies és elegáns Inès de la Fressange a ’70-es évek közepén kezdte modellkarrierjét, és tíz év sem kellett hozzá, hogy – a divat történetében először – exkluzív szerződést kössön vele egy haute couture divatház, a Chanel. A legendás divattervező, Karl Lagerfeld karolta fel, aki szerint Fressange kísértetiesen hasonlított az alapító Coco Chanelre.

Szokatlan sajtónyilvánosságot is kapott az eset, Fressange-ra pedig ekkoriban ragasztották a „beszélő modell” becenevet.
Ő volt ugyanis az első, aki kilépett a kifutón felvonuló, néma „próbababa” szerepből, és rendszeresen nyilatkozott a médiának – rendkívüli népszerűségre tett is szert ennek köszönhetően. Modellként szolgált a francia köztársaság szimbolikus alakjának, Marianne-nak a mellszobrához is, olyan elődök után, mint Brigitte Bardot, Catherine Deneuve vagy Mireille Mathieu. Később saját márkát alapított, ruhát, luxuscikkeket, parfümöket kínálva, s a kollekcióival hamar
hatalmas sikereket ért el Franciaországban, az Egyesült Államokban és Japánban. 2009-ben, ötvenegy évesen visszatért a kifutóra Jean-Paul Gaultier kedvéért, ugyanebben az évben megválasztották a legsikkesebb párizsi nőnek (maga mögé utasította, és ezzel mélységesen felháborított az ugyancsak modell Carla Brunit, Sarkozy köztársasági elnök feleségét, aki csak ötödik lett ugyanezen rangsorban).

Párizsi sikk

Az ötvenes éveiben járó üzletasszony még ma is tündöklően szép, erős kisugárzása, lenyűgöző nőiessége a fényképeken is átjön. Joggal gondolhatjuk ezek után, mielőtt kezünkbe vennénk a Párizsi sikket, hogy a divatvilág legelitebb berkeibe, a földi halandó számára szinte elérhetetlen luxus és haute couture világába kalauzol bennünket a kötet. Ám elég az első pár sort elolvasnunk ahhoz, hogy rájöjjünk, korántsem erről van szó. Mellénk áll egy közvetlen, barátságos, intelligens és nem utolsósorban rendkívül szellemes nő, megfogja a kezünket, és végigvezet bennünket azokon az ösvényeken, melyeket végigjárva sok tekintetben magabiztosabbakká, felszabadultabbakká, stílusosabbakká válhatunk. Inès de la Fressange a divat világában szerzett több évtizednyi tapasztalattal a háta mögött olyan letisztult és könnyed hangvételű könyvet írt, amelyet bárki haszonnal forgathat. Szerinte a párizsi elegancia és stílus tudatosság kérdése; csak néhány alapszabályt kell szem előtt tartani hozzá.

A sikk titkos összetevői

Első és legfontosabb az eredetiség; soha ne kövessük a divatirányzatokat, csak hagyjuk, hogy inspiráljanak bennünket. „A párizsi nőben megvan a szilárd elhatározás, hogy ő soha nem lesz ódivatú. Nem vesz tudomást a divatról – még ha mindig hord is valami apró részletet magán, ami arról árulkodik, hogy ismeri az irányzatokat. Ebben rejlik a vonzereje.” Kulcsszavak a keverés és az áthelyezés: a stílusok és márkák, valamint az olcsó és a sikkes vegyítése mindig hatásos.
Áthelyezés alatt pedig azt érti, amikor valamit nem a megszokott, nem az egyértelmű funkciójában használunk, és ezek a kicsit őrült részletek kibillentenek bennünket a jól nevelt elegancia szokványos világából, és egyedivé, stílusossá varázsolnak. Húzzunk férfinadrágot flitteres pulóverhez, strasszos szandált farmerhez, hordjunk szalmatáskát a kisestélyivel. Minden, ami túl evidens, unalmas. Rendkívül fontos a kísérletezés, kutatás, újdonságok keresése, és ebben bizony – a szerző nem tagadja – benne van a mellélövés lehetősége is, de ahogy ő mondja, csak „az derül ki belőle, hogy szeretnénk mások lenni, ez inkább lelkesítő!” Ami a ruhatárunkat illeti, a kevesebb több elvet tanácsolja. Mindössze hét klasszikus darabbal– férfizakóval, ballonkabáttal, tengerészkék pulóverrel, ujjatlan, szoros trikóval, kis fekete ruhával, farmerrel és bőrkabáttal – nyert ügyünk lehet, minden csak összeállítás kérdése. A stílus ugyanis a kiegészítőkben rejlik, a cipőkben, a táskákban, az ékszerekben, ezekbe érdemes befektetni.

Praktikus stílus tippek

Kész öltözékeket ajánl illusztrációképpen, konkrét tippeket ad, és mindezt rendkívül szórakoztató stílusban. „Tengerészkékkel semmit nem ronthatunk el divatszempontból… Hacsak nem sárgával vesszük fel (mert akkor úgy
nézünk ki, mint egy svéd bútor logója!).” Vagy amikor a cipőkről beszél: „Mivel tűnhetünk ki a
tömegből? A cipővel. Bátran találjunk ki valami eredetit (új szín,szédítően magas sarok, csillogó kövek). Ha esetleg nagyon mellélőttünk volna, még mindig elrejthetjük az asztal alatt.” A könyv egyik nagy vonzereje a közvetlensége és szellemessége. Találunk benne például divat-elsősegélyt, azaz „dress code” megoldásokat, kis idő alatt véghezvihető, rafinált trükköket különböző helyzetekre: randevúra, vidéki kiruccanásra, kiállításmegnyitóra stb. Lakberendezési, életvezetési tanácsai is mind a könnyed eleganciáról, egyszerűségről, lazaságról szólnak. Nem kell bonyolult, többfogásos vacsorákat adni a barátainknak, hiszen ha meghívunk valakit magunkhoz,akkor azt azért tesszük, hogy
lássuk őt, nem pedig azért, hogy az egész estét a tűzhely mellett töltsük! Éheztessük ki a vendégeinket, mert minél inkább várják, hogy asztalhoz ülhessenek, annál inkább ízleni fog nekik a legegyszerűbb étel is. Nem feledkezik meg a középkorúakról sem, külön fejezet szól kortársainak, az ötveneseknek. Amikor azt olvassuk, hogy „nem figyelem a ráncaimat, távolabb lépek a tükörtől, ennyi az egész”, vagy azt, hogy „vannak előnyei isaz öregedésnek: be tudunk csomagolni egy bőröndbe négy helyett”, óhatatlanul az jut eszünkbe, hogy szeretnénk mi is ilyen méltósággal, stílusosan öregedni.

A Párizsi sikket ugyanakkor szubjektív útikönyvként is használhatjuk, hiszen a könyv második felében Inès de la Fressange kedvenc párizsi helyszíneire, kis, szimpatikus boltokba, divatos márkák mitikus üzleteibe, varázslatos
éttermekbe, könyvesboltokba kalauzol el bennünket. A kisgyermekes családok számára mindig nagy kincs, ha valaki szem előtt tudja tartani az ő szempontjaikat is. A francia divat nagyasszonyának ez is sikerült, hiszen egész fejezet szól a gyermekek Párizsáról, arról a számtalan lehetőségről, melyet e csodás város a szórakoztatásukra tartogat. Ez a könyv több egyszerű stíluskalauznál; a látásmódunkra is hatni akar. Szeretné, ha szabadabbak, lazábbak, bátrabbak lennénk, ha jobban megismernénk önmagunkat. Ne álljunk ellent neki, engedjük, hogy hasson ránk, mindenki csak nyerhet vele! És hogy hová utazzunk a nyáron? Hát persze, hogy Párizsba!

BZs

 A könyv

 

Inès de la Fressange
és Sophie Gachet:
Párizsi sikk

Fordította:
Bárdos Zsuzsanna

4999 Ft
Alexandra Kiadó