Thomas, Monopoly és a Lego feb01

Címkék

Hasonló cikkek

Oszd meg

Thomas, Monopoly és a Lego

 

Amióta gyerekem van újra az egyik kedvenc helyem a játékbolt. Ha van időm,  szívesen elidőzök a játékokat vizsgálva, melyik miért lenne hasznos  fiaimnak vagy nekem… baba korukban kezdő szülőként mi is elkövettük azt a hibát, hogy körbebástyáztuk a babaágyat cuki plüss vackokkal, melyekről kiderült, hogy tökéletes porfogók, másra nem igazán alkalmasak. Megfigyeltem, hogy a még gyermektelen barátok baba látogatása alkalmával sokszor a plüss mellett döntöttek, ha ajándékot hoztak. Kedvencem a másfél méteres pitbull volt, amivel férjem egykori katonatársa örvendeztetett meg minket. Már a padláson riogatja az egereket…vagy otthonukul szolgál.

Szeretem a társasjátékokat, de ha választanom kell közülük, már bajban vagyok, mert többször ért csalódás a vásárlás után. A dobozok akciódús,  vidám fotói láttán, a kibontás után csak a dobókocka tűnt színvonalas kivitelnek.  És semmi másból nem állt a játék, csak a dobj és lépj előre vagy kimaradtál a játékból, sorry. Van azért kedvencünk is, a Lotti Karotti, nyuszik harca az óriás répáért, – miközben alattuk néha eltűnik a talaj és lezuhannak a mélybe, – igazán szórakoztató játék.  A Spongyabob Monopoly-val az egész család ádáz csatát vívott egymással karácsonykor a szeretet ünnepén. A nagyobb fiam juttatott koldusbotra a játék szerint, nem is volt nagy kedvem játszani azóta sem… A Hot Wheels autópályákért a kisebb fiam sóvárgott, de mikor megkapta, fél órás játék után már nem érdekelte, hogy a polip, melyik autóját falja fel.  Volt Thomas a gőzmozdony korszakunk is, amikor mindannyian tudtuk az összes Sodor szigeti gőzös nevét és a lakáson keresztül-kasul futottak a sínek. Ezt a mesét szerettem, mert a gonoszság abban kimerült, hogy gőzösök kis huncutságokkal bosszantották egymást. Esténként   Thomas kalandjaira aludtak el a fiúk. Igazán idilli korszakot köszönhetünk a gőzösöknek.

társas_koll2

Fiús anyukaként a lányos dolgokról nem tudok nyilatkozni, bár szívesen öltöztetném a Barbie babákat, majd randevúztatnám Kennel és meg is rendezném az esküvőjüket… Na vissza a jelenbe, szóval én autózok, harcolok, pöffögök (by Thomas) és nínózok, ha a fiúkkal játszok. Így jár a fiús anya…

Amit nagyon szeretek és egyben gyűlölök, az a Lego. Kifogyhatatlan játék lehetőséget ad és akkora találmány, hogy nem romlik el, hiszen újra építhető. Igaz, ha már valami csoda Star Wars űrhajó a romlás útjára lépett, azaz Gergő a kisebbik fiam kezelésbe vette, akkor hiába őriztem a páncél szekrényben a száz oldalas szerelési útmutatóját, az életben még egyszer nem tudjuk összerakni. Amiért gyűlölöm, az a pakolása. Nálunk hatalmas tárolódobozokban vannak, de nem egyszer léptem már Lego koronába éjjel és akkor emlegetem a feltalálóját. Akiről pont láttam egy aranyos animációs filmet,  nem volt könnyű élete, sőt elég viszontagságosnak mondható a sorsa, mégis mindig talpra állt és a kis fajáték manufaktúrából hatalmas birodalmat épített.

Mi is hozzájárulunk üzlete sikerességéhez és nem is bánom, hiszen fiaim eddig rengeteg játékórát töltöttek a kis mütyürök szerelgetésével, majd a játékkal. Most is várom, az új Lego Chima bevezetését, Gergő már megkezdte a PR tevékenységét, hogyan gyűjthetné be ezeket az újdonságokat. Nem is értem, mi fogja meg abban, hogy állatok száguldó autókkal harcolnak egymással, de ezt nem is kell megfejtenem, azt gondolom, csak meg kell vennem. Tetszik neki és kész.